Eseménynaptár

Ke Sz Cs Sz Va
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 

Átfogó projektműködés és monitoring akciók jelenlegi állása

E.1. akció: Ellenőrző csoport megalakítása és projekt monitoring

A Konzorciális Szerződés a projekt kezdete előtt, 2009-ben elkészült. A szerződésben foglaltak szerint az ellenőrző csoportot 6 fő alkotja: 3 fő a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal (és jogelődjei), valamint 1-1 fő a társult kedvezményezettek képviseletében. A csoport első találkozójára a projekt indításakor került sor. Az akció keretében elkészült a jelentések és a kommunikáció eljárásrendje, mely az iránymutatások keretében lett eljuttatva a partnereknek.

 
A konzorcium a Konzorciális Szerződés alapján végzi tevékenységeit. Az ellenőrző csoport rendszeresen ülésezik, azonnali kérdések esetén telefonos, email-es egyeztetéseket is folytat. Noha az ellenőrző csoport 2011-ben csak egyetlen ülést tartott, a projekt vezetése és a partnerek teljesítése folyamatos és megbízható. 2011 áprilisában került sor az Európai Bizottság és a Külső Monitoring Csoport helyszíni látogatására, amely sikeres volt.
2012-ben az ellenőrző csoport két alkalommal ülésezett (február 7-én és szeptember 5-én), a projekt menedzselése és a tevékenységek végrehajtása gördülékenyen folyik. A projekt előrehaladását a Kedvezményezettek által havonta készített tevékenységi és pénzügyi beszámolók keretén belül ellenőrizzük. A 2012. évi előrehaladási jelentést az Európai Bizottság elfogadta. 

 
2013-ban több alkalommal is sor került a projekt esetében az Irányító Bizottság ülésére. Az évindító találkozón a partnerek a korábbi éveknek megfelelő módon egyeztették az éves feladatokat és határidőket. Év közben a Koordináló Kedvezményezett átalakulása miatt került sor újabb egyeztetésre, illetve a 2013-ra tervezett konferencia elhalasztása kapcsán döntéshozatalra. 

 
A projekt befejező feladatainak végrehajtásáról a 2014. januári évindító találkozón esett szó.
 

A projekt záró partneri találkozójára az utolsó lakossági fórumot követően került sor.

A Konzorcium folyamatos kapcsolatban állt az Európai Bizottság mellett működő Külső Monitoring Csoport projektfelelősével. A projekt koordinátora havi rendszerességgel tájékoztatta a Monitoring Szakértőt a tevékenységek előrehaladásáról, valamint a felmerült kihívásokról. A projekt időtartama alatt több alkalommal került sor monitoring látogatásokra, melynek során a szakértő a helyszínen ellenőrizte a projekt végrehajtását, és hasznos tanácsokkal látta el a kedvezményezetteket.
A monitoring látogatásokra az alábbi időpontokban került sor: 2009. október 20., 2010. március 26., 2011. április 28-29., 2012. április 23. és 2012. október 26., 2013. december 5., valamint 2014. július 28.

A megvalósulás időszaka: 2009. I. negyedév -2014. III. negyedév

 

E.2. akció: A projekt adminisztrációja

Az adminisztrációs eljárások iránymutatásban és a Konzorciális Szerződésben kerültek lefektetésre 2009-ben. A partnerek havi szakmai jelentéseket készítenek, valamint megküldik a koordináló kedvezményezettnek a munkaidő-nyilvántartásokat, menetleveleket és egyéb költségek elszámolásait.
Az akció végrehajtásához a Koordináló Kedvezményezett közbeszerzési eljárás keretében vásárolt eszközöket.

A projekt végrehajtása során az alábbi jelentések, dokumentumok elkészítésére, illetve beadására került sor:

Dokumentum 

Érintett időszak 

Jelentés dátuma 

Kezdeti Jelentés

2009.02.02. – 2009.09.30.

2009.10.12.

Kezdeti jelentés kiegészítése

2009.10.27.

Köztes Jelentés

2009.02.02. – 2010.08.31.

2010.09.28.

Köztes jelentés kiegészítése

2011.04.20.

Támogatási szerződés módosítása

n.a.

2011.03.16.

(Első) Előrehaladási jelentés

2010.09.01. – 2011.10.31.

2012.01.16.

(Második) Előrehaladási jelentés

2011.11.01.– 2012.11.30.

2013.01.15.

Végső jelentés

2009.02.02 – 2014.07.31.

2014.08.31.

 

A megvalósulás időszaka: 2009. I. negyedév -2014. III. negyedév


E.3. akció: Projekt audit

Az akció végrehajtása 2014. elején kezdődött a könyvvizsgáló kiválasztásával, akinek munkája folyamatban van. Az auditor 2014. szeptember 2-án adta ki jelentését a projekt végrehajtásáról.

A független könyvvizsgáló ellenőrizte a projekt finanszírozásának forrásait, igazolta, hogy a kimutatás megfelel a nemzeti törvényeknek és számviteli jogszabályoknak, valamint tanúsította, hogy a felmerült költségek összeegyeztethetők a LIFE általános rendelkezéseivel.

A megvalósulás időszaka: 2014. I. és III. negyedév

 

E.4. akció: A projekt cél fajokra és élőhelyekre gyakorolt hatásainak monitorozása és értékelése

2010. április végére elkészült a monitorozási terv, melynek megfelelően elkezdődött az akciók monitorozása. A monitorozási tevékenységben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kollégái, illetve külsős megbízottként a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai vesznek részt.

 
A legfontosabb monitorozási tevékenységek az alábbiak voltak:

C2 Szubpannon lejtősztyepp helyreállítása cserjések eltávolításával vizsgálata

Az 50 db 2x2 méteres állandó kvadrát felvétele a cserjeirtott területeken valamint a természetes gyepekben kontrollként 20 db 2x2 méteres állandó kvadrát felvétele Braun-Blanquet módszerrel 2010-től évente megtörtént. A kvadrátokat évente két alkalommal kerestük fel, az adott mintákhoz tartozó felvételeket a két felmérés összevont adatai adják.

A Fajdas-hegyen és Hajagoson a kontrollminták esetében megállt a 2012-ig tapasztalható borításcsökkenés. Ez minden bizonnyal a téli és tavaszi, kedvezőbb csapadékellátással magyarázható. A számszerű növekedés hátterében elsősorban az évelő pázsitfüvek és sások borításnövekedése áll.

A 2010-ben cserjeirtott foltok mintacsoportjaiban egyértelmű borításnövekedés mutatkozik. A cserjeirtást követően a jellemzőek voltak a felszaggatott, kopár talajfelszínek, melyeket azóta kolonizálták a környező gyep és a lassan regenerálódó cserjés fajai.

A 2010-ben elkészült élőhelytérképet 2014-ben terepbejárások és a 2012-es légifotó alapján aktualizáltuk. A vizsgált területeken a gyepes élőhelyek kiterjedtsége nőtt, azonban az egyszeri (esetenként többszöri) cserjeirtás és a területek legeltetése változó eredményekkel járt, megállapítható, hogy a cserjeirtott területek nagy részén ismételt cserjeirtások valamint intenzívebb legeltetés szükséges.

 

C3 Kerecsensólyom populációja növekedésének és fészkelésének ösztönzésének monitorozása

A pályázat keretében 5 műfészket helyeztünk ki, melyet évente ellenőriztünk a kerecsensólymok fészkelési időszakában. Az ellenőrzéseket távcsöves megfigyelésekkel végeztük, mely során a tálcák állapotát is figyelemmel kísértük. A pályázat időtartama alatt a műfészkekben kerecsensólyom megtelepedést nem regisztráltunk. A ragadozó madarak állományainak felmérését célzó vizsgálatok bizonyították a projekt területen a kerecsensólymok jelenlétét, ezek azonban időszakosan megjelenő, kóborló vagy fészkelésből kimaradt egyedeknek bizonyultak.

Felméréseink szerint a telepített és természetes ürgekolóniák élőhelye, valamint térségben megjelenő kerecsensólymok mozgáskörzete nagymértékben átfed. A projektterülettől dél-keletre a projekt időszakán belül jegyezhettük a közelmúlt első Veszprém megyei megtelepedő és költő kerecsensólyom párját. A projektterületen a ragadozómadarak állományainak felmérését célzó vizsgálatok eredményeként 2-3 vándorsólyom megtelepedést és egy fészkelő kígyászölyv párt is regisztrálhattunk. 

A Bakonykúti, Várpalota és Öskü községhatárokban történt ürgetelepítéseket monitoroztuk. Már a telepítés évétől nyomon követtük és felmértük az állományokat, mely felméréseket augusztusban vagy szeptember elején végeztünk, a teljes ürgék által kolonizált területen végzett lyukszámlálással. Az ürgelyukak helyét minden esetben bemértük GPS készülékkel. Így jól nyomon követhető a telepített állomány szétterjedése a területen. A tavaszi ellenőrzések alkalmával az állomány telelést követő megjelenését szemrevételeztük. A 2013-as monitorozás során megállapítottuk, hogy a Bakonykúti és a Várpalotai telepített állomány telelése nem volt zavartalan, augusztusban a részletes lyukszámlálás alapján megállapítható, hogy mindkét állományban csökkenés mutatható ki a lyukszámlálások alapján. Ennek oka valószínűleg a tél végi, kora tavaszi csapadékos, hideg idő miatt bekövetkezett elhullásokban keresendő. A Bakonykúti és a Várpalotai telepítéseink sikeresnek tekinthetők, mert az állományok egyedszáma a telepítéskori egyedszámot jelentősen meghaladja, az állatok által elfoglalt élőhely területe növekedett. Az ösküi Bántán 2011-ben végzett telepítés idei ellenőrzése során ürgét nem találtunk a telepítés helyszínén, de attól 1300 m távolságra az ösküi Aranyos-kút melletti gyepben 14 ürgelyukat mértünk fel. Az elvándorlás ténye az új telepített állományok esetén nem egyedülálló, a megfelelő élőhelyek keresésével magyarázható.

 

C4 Az illegális szemétlerakók, a felhagyott utak, bányák és katonai létesítmények rekultivációjának monitorozása

A bányák rekultivációjának monitorozása 2014 tavaszán véletlenszerűen kijelölt 10 db 2x2 méteres kvadrát felvételezésével (Braun-Blanquet módszerrel) valósult meg. A vizsgált területeken 4-5 évvel ezelőtt jelentős növényzet nélküli felszínek alakultak ki, mely felszínek újra növényesedését vizsgáltuk. Megfigyelhető a környező gyepterületek növényfajainak megjelenése, ám a nyers kőzetfelszíneken más a megtelepedő növényzet fajkészlete és állományképe mint a természetes környező gyepvegetációban. A tápanyagszegény környezetben megfigyelhető a pillangósvirágú fajok dominanciája és a pázsitfüvek ritkás, pontszerű megjelenése. Összegezve a megjelenő növényfajok 52%-a a természetes állapotokra utaló fajok közül, 70%-a a száraz és félszáraz sziklai és pusztai gyepek fajai (Festuco-Brometea) közül kerül ki. Agresszíven terjedő özönfajt a felvételezés és a területek bejárása során nem találtam. Hosszú távon a rekultivált területekre jellemző sztyepprétek kialakulása várható.

A csóri katonai bunker denevérbarát lezárását 2013 és 2014 évében szakértők monitorozták. A monitorozás során több alkalommal vizsgálták a bunkerekben és közvetlen környékükön előforduló denevérfajokat. Hálózással, ultrahang-detektorral és vizuális módszerekkel történt az denevérállományok felmérése és leírása. Megállapították, hogy a lezárt bunkerek nem jelentősek nyári denevérszállások tekintetében. A téli időszakban történt monitorozás során több faj előkerült, sajnos viszonylag kis egyedszámban.

 

C5 Tűzpászták fenntartásának, kiterjedésének, működésének vizsgálata

A megvalósult tűzpászták kialakítását és karbantartását évente ellenőriztük. A tűzpászták vizsgálata során kiderült számunkra, hogy a tűzpászta kialakításával a gyepterületekről nem terjedt át tűz az erdőterületekre. A tűzpászták kialakítása után mindössze egy erdőtűz történt katonai gyakorlat következtében, mely a 0 ponti lőtér feletti erdőterületen (Hajmáskér) egy véletlen belövés következtében keletkezett és nem a gyepterületről terjedt át a tűzpásztával védett erdőterületre.

 

C8 Inváziós fásszárú fajok visszaszorításának monitorozása

A monitorozás során az akció helyszíneit 2014 júniusában a helyszínen szemrevételeztük és az itt tapasztaltakról fotódokumentációt készítettünk.

A vizsgált területeken elvégzett vegyszeres injektálás az ezüstfa (Eleagnus angustifolia) esetében a 3-as és az 5-ös helyszíneken sikeresnek tekinthető. Itt a terület hagyományos gyepkezelésével (legeltetés, évi egyszeri tisztító kaszálás) az ezüstfával történő visszafertőződés esélye igen kicsi. A 3-as és 5-ös helyszíneken a megmaradt néhány gyökérsarj és megjelenő magoncok kezelésére a mechanikus irtás (évi egyszeri tisztító kaszálás) megfelelő kezelés.

A bálványfa (Ailanthus altissima) esetében három helyszínen végzett injektálás közül a 2-es helyszínen végzett irtás csaknem 100 %-os pusztulást okozott a bálványfánál, míg az 1-es helyszín és a 4-es helyszín a vegyszeres irtás kevésbé volt sikeres. Tekintettel arra, hogy az 1-es és a 4-es helyszínek igen kis területű megjelenések voltak, kiirtásuk jelentősége inkább a további magszórás és a terjedés megakadályozása lett volna, de ennek sikeressége további beavatkozások nélkül megkérdőjelezhető.

A vegyszeres irtást megelőzően az inváziós fajok ponttérképét 2010-ben elkészítettük. A vegyszeres irtást követően az ismételt felmérés 2014 júniusában elkészült.

 

C9 Fekete fenyő állományok átalakítások vizsgálata

A tölgymagoncokat 2010-től az őszi időszakban 3 db állandó helyszíneken kijelölt 30x30 m kvadrátban számoltuk. A vizsgált állományokban a kvadrátok határait a kvadrátsarkokra eső fák egyedi megfestésével jelöltük. Az őszi időszakban végzett vizsgálat jobb az eredmények szempontjából, ugyanis a nyári időszakban kipusztult egyedek nem kerültek felmérésre. A számlálás kvadrátonként 50 db 1 m2-es mintavételi keretben véletlenszerű (random) mintavételezéssel történt. A magoncok átlagos fejlettségét levélszámlálással és magasságméréssel vizsgáltuk.

Megállapítható, hogy a fekete fenyves átalakítás molyhos tölgyes élőhellyé hosszú távú folyamat, melynél négy év monitorozás nem lehet irányadó. Megállapítható, hogy a megbontott fekete fenyő állomány a 2010. májusi viharban komoly viharkárt szenvedett, ami a jelentős fadőlések miatt a fiatal csemeték árnyalását csökkentette. A rendkívül száraz és meleg években jelentős magonc pusztulás volt megfigyelhető mindhárom quadrátban.

A vizsgált quadrátokban a 2012-ben monitorozott csemete mennyiség 2013-ban, a folyamatos pótlási (makkvetési) tevékenység hatására csaknem megduplázódott. Ez a folyamat csak az 1. quadrátban nem figyelhető meg, ahol a csemeték száma lényegében nem változott. Örvendetes, hogy a csemeték levélszáma és magassága is növekedett, kivéve talán a 3 quadrátban, ahol a nagyszámú fiatal magonc miatt nem történt jelentős változás. 

 

C10 A pannon molyhos tölgyesek élőhely, valamint a fénylő zsoltina (Serratula lycopifolia) faj megőrzésének regenerációjának vizsgálata vadkizárást követően

A vizsgált pannon molyhos tölgyes felmérése kvadrát módszerrel történik, a monitorozás állandó kvadrátok nyomon követésével valósul meg. A felmérés a Braun-Blanquet módszerrel történik, erdőterületeken 20×20 m-es (400 m2) kvadrátokkal dolgozunk. A vizsgált erdőállományokban a kvadrátok határait a kvadrátsarkokra eső fák egyedi megfestésével jelöltük. A kvadrátokat évente két alkalommal keressük fel, az adott mintákhoz tartozó felvételeket e két felmérés összevont adatai adják.

Az erdei kvadrátok vizsgálatának célja a nagyobb területen megvalósuló vadkizárás hatásainak nyomon követése. Kijelölésük épp ezért olyan területeken történt, ahol az értékes molyhos tölgyes erdőállományokban az aktuálisan jelentős mértékű vadkár szemmel látható. A mintaszámokat tekintve 2 területen 10-10, összesen 20 erdei kvadráttal dolgozunk. Minta-párokkal dolgozunk (lekerített, és valamennyi mellett egy szomszédos kontroll kvadrát a nem lekerített részen; részterületenként 5-5), a kvadrátokat a tervezett lekerített terület széle mentén jelöltük ki, 5 a tervezett kerítésen belül, 5 ezekkel szomszédosan, de a tervezett kerítésen kívül. 2010-ben még nem történt lekerítés, így a mintavételek jó kiindulási alapot jelentenek a feltételezett változások monitorozásához.

Összefoglalva elmondható, hogy az erdőterületeken látványos, tendencia jellegű változások még nem tapasztalhatók. A 2012 nyarára elkészült, vadkizárást, szolgáló kerítéseken belül az aljnövényzet az első évben mind fajösszetételét, mind borítását tekintve nem, ill. minimálisan változott azonos kvadrát előző évekbeli összetételéhez képest. 

A vegetáció regenerációját 2013. évben a viszonylag kedvező téli és tavaszi időjárást követően, a júliustól szeptemberig tartó extrém meleg és száraz időjárás (aszály) valószínűleg kedvezőtlenül befolyásolta. Extremitását jól szemlélteti, hogy augusztus közepére több melegkedvelő és szárazságtűrő fa- és cserjefaj (pl. Fraxinus ornus, Cornus mas, Crataegus monogyna) számos egyedén a levelek teljesen leszáradtak és lehullottak, de még a Quercus pubescens esetében is nyilvánvaló stressz-hatások voltak felfedezhetők.

A vadkizárt területen belül a muflon jelenlétét úgy tűnik sikerült megszűntetni.

A Serratula lycopifolia Tobán-hegyen élő állománya néhány száz tő. Problémát jelent azonban faj generatív szaporodásának alárendelt volta, melyet nemcsak a monitorozás első és második évében, de a korábbi évek többségében is tapasztaltunk. Ez nem lokális jelenség, az ismert bakonyi populációkban mindenütt általános a virágzó példányok alacsony részaránya a populáción belül.

2013-ban megtörtént a Serratula lycopifolia bakonyi állományainak újbóli felmérése. A Tobán-hegyen található állomány 2013. évi felmérése során virágzó tövet nem találtunk.

 

A megvalósulás időszaka: 2009. IV. negyedév – 2014. III. negyedév

 

E.5. akció: Projekt utáni természetvédelmi terv elkészítése

A partnerek a 2014-ben elkészített Projekt utáni természetvédelmi tervben meghatározták a projekt befejezését követő tevékenységeket, azok gyakoriságát, valamint a felelősöket és a szükséges forrásokat. A dokumentum magyar és angol nyelven készült el, a Dokumentumok között itt elérhető.

A megvalósulás időszaka: 2014. I-II. negyedév

Nyelvek